Kapcsolatfelvétel
Kapcsolatfelvétel
Vezetéknév*
Keresztnév
Telefon*
Mail

Önkéntes nyugdíjpénztárak működése

 

A 2014. január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári kedvezményre jogosító befizetések után igényelhető adó-visszatérítés felső határa együttesen 150 000 Ft-ra emelkedett.

 

 

Ön milyen nyugdíjas évekre vágyik?

Szeretne majd a mostani életszínvonalon élni?

Gondoskodott már a jövőjéről, ha az állam ezt nem tudja biztosítani?

 

Az állami nyugdíjak folyósítása ma is az ugynevezett "felosztó-kirovó" rendszer alapján működik,1281/2010.(XII.15) Kormány határozat, szerint nyugdíjat csak a társadalom biztosításhoz befizetett nyugdíjcélu járulék összegéből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíjat nem fizethet ki, egyúttalTB-hez a nyugdíjcélra befizetett járulékokat csak nyugdíj kifizetésre lehet fordítani.

Magyarországon a demográfiai változások,- az elmúlt 25 évet tekintve,- komoly akadályokat okozhatnak a nyugdíjak kifizetésében.

Mégpedig azért, mert

  • hazánkban egyre kevesebb gyermek születik,
  • kitolódott a gyermekvállalási hajlandóság nőknél már 25-30 éves korig,
  •  öregedő társadalom vagyunk, egyre nő a nyugdíjasok száma,
  • nagy teher az államnak, hogy két hullámban fog nyugdíjba menni, a társadalom legnépesebb korosztálya, a  Ratkó-gyerekek, akik 2020-ban és az ő gyermekeik majd 2040-2050-ben.
  • Magyarországon még mindig nagyon sok a korkedvezményes és rokkantnyugdíjasok száma (kb.600 ezer fő )
  • Sok polgár van minimálbérre bejelentve, ezért kevés járulék folyik be a kasszába.

Ezért kell nyugdíjcélú megtakarítást elkezdeni önmagunknak már 30-35 éves kortól, hogy az állami nyugdíjat kitudjuk egészíteni.

Önkéntes nyugdíjpénztár lényege :

Belépő önkéntes  tagok, a befizetett tagdíjaikból az  egyéni nyilvántartott számláikon nyugdíjcélú megtakarítást halmoznak fel.

Felhalmozási időszaka: tagsági viszonynak a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszaka.


A pénztári számla összege:

  • a pénztártag befizetéseiből,
  • a munkáltató befizetéseiből,
  • támogatói befizetésekből,
  •  adó jóváírásokból és
  • a befektetések hozamából halmozódik fel.

A pénztár a befizetéseknek a jogszabályokban meghatározott részét befekteti, a hozamot a pénztártagok számláján jóváírja.Több éve a pénztártak többféle befektetési portfoliót hoztak létre, ahol a tag szabadon választhat, attól függ milyen kockázatot hajlandó vállalni.

A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá.

A várakozási idő:

  • 10 év várakozási idő lejárta után azonban, csak akkor kaphatja meg az egyéni számláján nyilvántartott összeget, teljes egészében a pénztártag, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte.

 

Ha a tag már 21. évig fizette megtakarítását,- de még nem nyugdíjas-, igényelheti a pénztári kifizetést adómentesen.

  • A 2014. adóévre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján az Önkéntes nyugdíjpénztári és a Kölcsönös egészségpénztár befizetéseinek 20%-át maximum 150.000 Ft lehet adójóváírásként visszaigényelni. A kedvezmény érvényesítésének további elengedhetetlen feltétele, hogy az adóévben megfizetett személyi jövedelemadója erre fedezetet nyújtson!
  • Ha a magánszemély az Önkéntes pénztári, a Nyugdíj-előtakarékossági(NYESZ) és a Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik az adó-visszatérítésről, akkor az adóhatóság által átutalt összeg együttesen nem haladhatja meg a 280 000 Ft-ot.

 

Maximális adó-visszatérítést akkor igényelhet, ha éves befizetései elérik legalább a 650.000 Ft-ot(ekkor 130e.Ft)  vagy az egészségpénztári befizetésekkel együtt elérik a 750.000 Ft ( ekkor már 150e.Ft). A befizetni javasolt összeget csökkentheti a jóváírt munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, melynek mértékéről munkáltatójánál tud érdeklődni.

 

Adó-visszatérítésre jogosít:

  • az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára teljesített egyéni tagdíjbefizetés
  •  az egyéni számláján jóváírt támogatói adomány.


Önkéntes pénztári törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül:


társadalombiztosítási jogszabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
– valamilyen jogcímen nyugdíjas,
– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § -ában meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben részesül.
E feltételek valamelyikének fennállása esetén, a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.


A pénztártag a várakozási idő után( 10 év), de még a felhalmozási időszakban:

az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy
– a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,
– a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi,
– a pénztárból kilép,
– tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a pénztárban hagyja.


A nyugdíjkorhatár elérése után:

az önkéntes nyugdíjpénztár tagja egyösszegű nyugdíjszolgáltatást, járadékszolgáltatást vagy kombinált járadékszolgáltatást (továbbiakban: nyugdíjszolgáltatást) igényelhet a pénztártól.
A 2012. december 31-ig önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás kifizetése adómentes, amennyiben

  • legalább 3 év pénztártagság után igényelte a tag a nyugdíjszolgáltatást, vagy
  • ha a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett, vagy
  •  a , ha a folyósítás első 3 évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 %-nál nagyobb mértékben nem csökkent.

Tájékoztatjuk, hogy a 2013. január 1-jét követően önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás akkor válik adómentessé

  •  ha a tag a belépéstől számított 10 év után veszi azt igénybe
  • vagy ha a tag nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága 2011.12.31-ig megállapított rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban való részesülése alapján keletkezett.

Az 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény)  1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpontja szerint, ha a pénztártag tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi önkéntes pénztárnál lévő tagsági jogviszonya) a nyugdíjszolgáltatás teljesítését megelőző 10 adóéven belül keletkezett, és nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága nem 2011.12.31-ig megállapított (baleseti) rokkantsági nyugdíjban való részesülése alapján keletkezett, akkor a pénztár által szolgáltatásként egy összegben vagy járadék formájában kifizetett összeg összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül, tehát a kifizetés személyi jövedelemadó (szja) köteles lesz. A kifizetett összeg után a tagnak egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Adóköteles kifizetésnek a megtakarítás tőke része, illetve az esetlegesen igénybevett adó-visszatérítés összege minősül. Az önkéntes pénztári megtakarítás hozama továbbra is adómentes.


Amennyiben tehát a 2013. január 1-jét követően belépő önkéntes nyugdíjpénztári tag adómentesen kívánja felvenni a részére kifizetendő összeget,

úgy igénybejelentését a tagsági jogviszonyának kezdetét követő 10. adóév első napjától kezdődően nyújthatja be, vagy ha a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága 2011.12.31-ig megállapított (baleseti) rokkantsági nyugdíjban való részesülése alapján keletkezett (rokkantsági nyugdíj esetén nem kell a 10 év tagságnak letelnie).
A tagsági jogviszony kezdő időpontjának meghatározásakor átlépő pénztártagok esetén a pénztár az első önkéntes nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdetét veszi figyelembe

A pénztártag választási lehetőségei a nyugdíjkorhatár elérése után:
– egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
– az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt, pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
– a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
– az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti.

Amennyiben a tag az első két pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A kifizetéseket postai úton, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti. Amennyiben a pénztár alapszabálya lehetővé teszi, a kifizetés házipénztárból való kifizetéssel is teljesíthető.

A tag a pénztárból az alapszabály előírásai szerint, tagi kölcsönt vehet fel.

A pénztártag – a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után – egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja.

A várakozási idő(10 év) letelte előtt :

a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

A nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliók valamelyikébe fektethetik.