hívjon ma: +36-78/466-488

Életbiztosítások adózásai

Fontos változások az élet- és személybiztosítások adózásában 2013. január 1-től!

A legfontosabb változásokról röviden:

Fontosabb változások:

- Csak a rendszeres díj marad adómentes. (Rendszeres díjnak minősül, amit legalább évente egy alkalommal kell megfizetni, és amelynek összege nem haladja meg az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a KSH által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó infláció 30 százalékponttal növelt értékét.) Az adóköteles díjak (minden, ami a törvény alapján nem minősül rendszeres díjnak – ide tartoznak különösen az eseti díjak) egyes meghatározott juttatásként
adóznak. A juttatás 1,19 szerese után 16 százalék szja és 27 százalék eho fizetési kötelezettsége van a kifizetőnek (pl. munkáltatónak). A befizetett adómentes díjakról a kifizető (pl. munkáltató) havonta - magánszemélyenként elkülönítve - adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

- Egyéb jövedelem keletkezik a 2013.01.01-jét követően kezdeményezett biztosított csere esetében is, az eredeti biztosított magánszemélynél. (Azaz, annál a személynél, aki valójában nem szerez jövedelmet!)
- A befizetett díjak visszavásárláskor továbbra is az eddig ismert módon, egyéb jövedelemként adóznak, de az eho megfizetésre a magánszemély a kötelezett. A biztosító 2013.01.01-től tehát az eho-t nem fogja levonni, csak igazolást állít ki és a NAV-ot értesíti. Az eho mértéke 27 százalék, 2013. 01.01-től létrejövő szerződések esetében, 10 év után (tehát legkorábban 2023.01.01-jét követően) 14 százalék.
- Egyéni vállalkozó és őstermelő saját magára kötött Whole life szerződésének díja 2013.01.01-től nem számolható el költségként. Költségként csak a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett- kockázati biztosítás díja -számolható el. (A törvény szerint a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás). A szabályozás minden, korábban létrejött szerződésre is vonatkozik, nemcsak az újonnan kötöttekre.

Kockázati biztosítások:
- Adómentes a kockázati biztosítások nem magánszemély által fizetett díja, amennyiben nem haladja meg havonta a minimálbér 30 százalékát 
- Egyéni vállalkozó, őstermelő az egészségbiztosítás díját is elszámolhatja költségként
- Szolgáltatások közül adóköteles a nem magánszemély által fizetett, jövedelem pótlására szolgáló biztosítások (ide értve a napi térítési, és meghatározott napok után járó biztosításokat is) alapján kifizetett teljesítés napi 15.000 Ft-ot meghaladó része.

Kamatjövedelem
- Nem lehet figyelembe venni a kamatjövedelem számítása során a 2013. január 1. után befizetett kockázati biztosítási díjrészt. (Ezzel az összeggel nem csökkenthető a kamatjövedelem)

2,
- Nem lehet kedvezményt érvényesíteni, amennyiben a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó infláció + 30 százalékot - Kedvezmények: rendszeres díjas biztosítás után: a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével 8%, 10. év elteltével 0% a kamatadó; egyszeri díjas biztosítások esetében ugyanezek a kedvezmények a 3. és 5 év után vehetők figyelembe. (A törvény megfogalmazása szerint a kamatjövedelem után
fizetendő adó minden esetben 16%, azonban a meghatározott időszakok eltelte után már nem kell figyelembe venni a kamatjövedelem 50 vagy 100 százalékát.)

Magánszemély által kötött biztosítások

  • Díj adómentes
  • Szolgáltatás adómentes
  • Lejárat, visszavásárlás kamatadó
  • Nem magánszemély (munkáltató, kifizető) által kötött biztosítások
  • Kockázati biztosítások
  • Vegyes biztosítások (határozott tartamú, nem kockázati biztosítások)
  • Teljes életre szóló (whole life) biztosítások
  • Díj adómentes havonta a minimálbér 30%-ig
  • (felette: egyes meghatározott juttatás)
  • adóköteles egyes meghatározott juttatás, 1,19 szerese után: 16% szja, 27% eho)
  • rendszeres díj: adómentes további díjak: adókötelesek (egyes meghatározott juttatás)

Szolgáltatás

  • adómentes (kivéve: napi térítésre szóló fedezetek esetében a napi 15.000 Ft-ot meghaladó rész)
  • haláleseti szolgáltatás: adómentes
  • haláleseti szolgáltatás: adómentes

Lejárat

  • kamatadó
  • Visszavásárlás
  • kamatadó egyéb jövedelem

Új fogalmak a személybiztosításokkal kapcsolatban a személyi jövedelemadó törvényben (csak a legfontosabbakat közöljük)
Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. Személybiztosítás: az élet-, a baleset-és a betegségbiztosítás.

3
Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is. (szja. tv. 3. § 89-98. pont)

3. Magánszemélyek által kötött élet- és személybiztosítások

A magánszemélyek által kötött élet-és személybiztosítások adózása tekintetében csak a kamatjövedelem számításának szabályai módosultak.
A befizetett díj továbbra is adómentes, hiszen azt a magánszemély adózott jövedelméből teljesíti. Adómentes a szolgáltatás is, vagyis az a kifizetés, amelyet valamely biztosítási esemény bekövetkezése miatt teljesít a biztosító.
Amennyiben lejárat vagy visszavásárlás miatt kerül sor biztosítói teljesítésre, úgy a kamatjövedelem számítás szabályait kell alkalmazni (ld. 5. pont)

4. Nem magánszemély által magánszemély javára kötött élet- és személybiztosítások 4.1. Díjak adózása A biztosítási díjak utáni adókötelezettség másként alakul a kockázati; a megtakarítási jellegű, lejárattal rendelkező; illetve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítások tekintetében (Ez utóbbiakra vonatkozós szabályokat külön pontban foglaljuk össze.)
Kockázati biztosítások: a kockázati biztosítások esetében adómentes a havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj. Az afeletti rész adóköteles. (szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont)
Határozott idejű, vegyes életbiztosítás: A díj adóköteles, de kedvezőbben adózik, mint a bérjövedelem. Az szja tv. 70.§ (1) bekezdés c) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. A kifizetőt terhelő közteher összesen a díj 51,17 százaléka. (A juttatás 1,19 szerese után kell 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t megfizetni.)
A biztosított magánszemélynek nem keletkezik jövedelme abban az esetben, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult. Amennyiben a későbbiekben a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy a teljesítésre nem a díjat fizető személy válik jogosulttá, a biztosítás szerződésmódosításig megfizetett díja egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosítottmagánszemélynél. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, amennyiben a magánszemély a más által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti.

4.2. Szolgáltatás adózása
A biztosítások szolgáltatása főszabály szerint továbbra is adómentesnek minősül. Kivételt jelentenek a jövedelem pótlásra szolgáló biztosítások. (Ilyenek a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatások is.) Ezen szolgáltatások napi 15.000 Ft-ot meghaladó része után keletkezik adókötelezettség. Az adókötelezettség megállapításakor az
elmaradt jövedelemre érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. Az adókötelezettség megállapításakor a biztosító kifizetőként jár el.

4.3. Teljesítés adózása
Lejárat és visszavásárlás esetén kamatjövedelem keletkezhet.

5. Kamatjövedelem számítására vonatkozó szabályok:
Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja. (adómentes teljesítés –főszabály szerint a kockázati biztosítás szolgáltatása, más rendelkezés alapján adókötelesnek minősül pl. a Kulcsember program magánszemély általi visszavásárlása, mint egyéb jövedelem.)

Nagyon fontos új rendelkezés, hogy a kockázati biztosítási fedezetekre befizetett díjjal nem csökkenthető a kamatjövedelem! Ez a díjrész valójában nem termel hozamot, hiszen azt egy szolgáltatás ellenértékeként vonta el a biztosító.
A biztosítók kétféleképpen állapíthatják meg a kockázati díjrészt. Amennyiben az számviteli jogszabályok szerint kimutatható, úgy azt az összeget veszik figyelembe a kamatjövedelem számításakor. Ha azonban nem tudják kimutatni, egyszeri díjas biztosítások esetében a befizetett díj(ak) 1 százalékát, rendszeres díjas biztosítások esetében a befizetett díjak 10 százalékát kell
kockázati díjrésznek tekinteni.
A 2013. január 1. előtt megfizetett kockázati díjrészeket a kamatjövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

5.1. A kamatjövedelemből továbbra is lehet kedvezményeket érvényesíteni.

Rendszeres díjas biztosítások

  • Egyszeri díjas biztosítások
  • Kamatadó 50 százalékát kell megfizetni
  • ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 6. év eltelte után következik be
  • ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 3. év eltelte után következik be
  • Nem kell kamatadót fizetni
  • ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 10. év eltelte után következik be
  • ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejötte évét követő 5. év eltelte után következik be
  • (A kamatjövedelem szempontjából a rész- és teljes visszavásárlások szabályai – a 2012-ben hatályos
  • szabályoktól eltérően- nem különböznek.)


5.2. A kedvezmények érvényesítésének további feltételei
- Nem lehet érvényesíteni a kedvezményt, amennyiben a szerződésre elvárt díjon felüli díjfizetés (a továbbiakban eseti díj) érkezik be, és az eseti díjfizetéseket a biztosító a hozzájuk tartozó díjtartalékkal vagy biztosítástechnikai tartalékkal nem külön tartja nyilván. Ebben az esetben az utolsó befizetéstől (tehát nem a szerződés kezdetétől) kell számítani a kedvezményre jogosító időtartam elteltét
- Amennyiben az eseti díjakat (és a hozzá tartozó díjtartalékot és biztosítástechnikai tartalékot) elkülönítve tartja nyilván a biztosító, akkor az így elkülönített összegeket (a díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának) úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat.
- A 2013. január 1. előtt fizetett eseti díjak nem rontják le a kamatjövedelem kedvezmény szabályait.

- Nem lehet kedvezményt érvényesíteni akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

6. Teljes életre szóló (whole life) biztosítások, amennyiben a szerződő nem magánszemély Adózás szempontjából külön csoportot képviselnek kifizető által magánszemély javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (Kulcsember Életprogram szerződések a társaságunknál).

6.1. A díjak adómentessége részben megmaradt, az alábbi korlátozásokkal:
- Adómentes az ilyen típusú biztosítások rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
- Azon díjak vonatkozásában, melyek nem minősülnek a fentiek szerint rendszeres díjnak (pl. eseti, egyszeri díj) , a 4.1. pontban megismert szabályok szerint keletkezik adókötelezettség.

6.2. Egyéb jövedelem keletkezésének esetei Nem csak a szerződés visszavásárlása keletkeztethet jövedelmet, hanem a biztosítási szerződés bizonyos módosításai is
- Ha szerződésmódosítás következtében a biztosítás már nem minősül teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező, kizárólag halál esetére szóló biztosításnak 
- Biztosított csere esetében egyéb jövedelmet szerez az eredeti biztosított. Itt tehát olyan személynél keletkezik adókötelezettség, aki valójában már nem lesz jogosult a biztosító teljesítésére. A biztosítónak meg kell állapítania személyi jövedelemadót, azonban teljesítés hiányában azt levonni nem tudja, de arról igazolást állít ki. Az eho megfizetésére a magánszemély a kötelezett.
Egyéb jövedelemnek minősül a juttatott vagyoni értékből (vagy visszavásárlási értékből) a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.

7. Egyéni vállalkozókra és őstermelőkre vonatkozó, módosuló szabályok A legfontosabb újdonság, hogy egyéni vállalkozó és őstermelő nem számolhatja el költségként a teljes életre szóló életbiztosítási díját. Ennek oka, hogy az szja módosítás előtt ezek a biztosítások kockázati életbiztosításnak minősültek. Azzal, hogy az szja törvény 2013-ban meghatározza a kockázati biztosítások fogalmát, valamint a teljes életre szóló biztosításokat külön kategóriába sorolva hagyja meg adómentesnek, ezek a biztosítások kikerültek az elszámolható költségek köréből, hiszen már a jogszabály alapján nem tekinthetők kockázati biztosításoknak. 2013-tól elszámolható lesz az élet- és baleset- mellett az egészségbiztosítások díja is.
8, Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az információk a pontosabb tájékozódást szolgálják és javasoljuk az adótanácsadóval, könyvvizsgálóval való konzultációt.

BRÓ. KER. KFT.

6300 Kalocsa
Szent István Király u. 70.
Tel.: +36-78/466-488 E-mail: brokerkft@brokerkft.hu

Kövessen Minket:

Copyright © Bró. Ker. Kft. 2019 | Minden jog fenntartva | Adatvédelmi tájékoztató | DREAM4SYS ERP